Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, és a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjává vált. Életét végigkísérte az írás iránti szenvedély, amelyet már fiatalon megmutatott: költőként indult, majd prózai műveivel vált igazán ismertté. A Debreceni Egyetemen szerzett magyar–latin szakos diplomát, és tanárként dolgozott, mielőtt az irodalomnak szentelte volna magát.

Pályáját politikai akadályok is nehezítették: 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, ám azt még aznap visszavonták tőle, és éveken át nem publikálhatott. Ez az időszak azonban nem törte meg. Amikor visszatérhetett az irodalmi életbe, regényei – mint a Freskó és Az őz – azonnal nagy hatást gyakoroltak az olvasókra. Írásaiban mély érzékenységgel ábrázolta a női sorsokat, a családi viszonyokat, az emberi lélek rejtett rétegeit, és mindezt olyan nyelvi gazdagsággal tette, amely ritka az irodalomban.

Legnépszerűbb műve, az Abigél, egy leányiskolában játszódó történet, amely a háborús időkben is az emberi jóságot és a belső fejlődést állította középpontba. Az Az ajtó című regénye nemzetközi sikert aratott, és felkerült a New York Times tíz legjobb könyve közé, ezzel Szabó Magda a világirodalom színpadára is kilépett. Műveit több mint harminc nyelvre fordították le, és számos rangos díjjal tüntették ki, köztük a Kossuth-díjjal és a francia Prix Femina étranger-rel.

Szabó Magda nemcsak íróként volt jelentős, hanem példaképként is. Megmutatta, hogy egy nő saját hangján, saját történetein keresztül is képes megszólítani a világot. Kitartása, műveltsége és érzékenysége sokak számára jelentett útmutatást – különösen a lányoknak és nőknek, akik az ő regényeiben először láthatták viszont saját dilemmáikat, vágyaikat és erejüket.

2007-ben hunyt el, de öröksége tovább él: könyvei ma is olvasottak, gondolatai ma is érvényesek, és a magyar irodalom térképén örökre ott maradt a neve. Szabó Magda nemcsak ajtókat nyitott, hanem utakat is mutatott – az önállóság, az őszinteség és a művészi hitelesség útját.

Letölthető iskolai poszter: Szabó Magda: Az egyik leghíresebb magyar írónő

Steinschneider Lilly (1891–1975) az első magyar női pilóta volt, aki nemcsak a levegőt hódította meg, hanem a társadalmi előítéleteket is.

Fiatal lányként lenyűgözte az 1910-es budapesti nemzetközi repülőverseny: a gépek zúgása, a pilóták bátorsága és a szabadság érzése, amit a repülés jelentett. Akkor döntötte el, hogy ő is pilóta lesz — annak ellenére, hogy a repülés akkoriban kizárólag férfiaknak „való” területnek számított.

1912-ben Bécsújhelyen szerezte meg pilótaigazolványát, és ezzel nemcsak Magyarország első női pilótája lett, hanem az Osztrák–Magyar Monarchia második női repülője is.

Ez óriási teljesítmény volt: nem voltak női példaképek előtte, nem volt támogatás, csak a saját álma és elszántsága. Bemutatókon repült, versenyeken vett részt, és bebizonyította, hogy a bátorság nem nemhez kötött.

Steinschneider Lilly története ma is inspiráló: egy lány, aki nem félt magasra törni — szó szerint. A fiatalok számára azt üzeni, hogy az álmaink nem attól függnek, mit mondanak mások, hanem attól, hogy hiszünk-e bennük. Ha ő képes volt áttörni a korlátokat száz évvel ezelőtt, akkor ma még több lehetőség áll nyitva azok előtt, akik mernek elindulni.

Letölthető iskolai poszter: Steinschneider Lilly – Az első magyar női pilóta

Hugonnai Vilma a 19. századi Magyarország egyik legbátrabb és legkitartóbb nőalakja volt, aki nemcsak az orvostudományban, hanem a női egyenjogúságért vívott harcban is úttörő szerepet játszott. Egy grófi családba született 1847-ben Nagytétényben, ahol már fiatalon szembesült azzal, hogy a nők számára szinte lehetetlen volt tudományos pályára lépni. Magyarországon akkoriban a nők nem tanulhattak egyetemen, így Vilma elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét.

Svájcban, a Zürichi Egyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol orvosi diplomát szerzett 1879-ben. Ez önmagában is hatalmas teljesítmény volt, de a valódi küzdelem csak ezután kezdődött. Amikor hazatért Magyarországra, a hatóságok nem ismerték el a diplomáját, mondván, hogy nőként nem gyakorolhatja az orvosi hivatást. Ennek ellenére nem adta fel: szülésznőként dolgozott, közben pedig fáradhatatlanul harcolt azért, hogy hivatalosan is elismerjék orvosi képesítését.

Tizennyolc évnyi kitartó küzdelem után, 1897-ben végre hivatalosan is orvosdoktorrá avatták Budapesten. Ezzel ő lett az első magyar nő, aki hivatalosan is orvosként praktizálhatott. De számára ez nem csupán személyes győzelem volt: példát mutatott minden nőnek, aki tanulni, fejlődni és változást hozni akart a világban.

Hugonnai Vilma nemcsak gyógyított, hanem írt, előadásokat tartott, és aktívan részt vett a nők oktatásáért és jogaiért folytatott mozgalmakban. Élete végéig hű maradt ahhoz az eszméhez, hogy a tudás nem lehet nemhez kötött kiváltság. Halála után is inspiráció maradt: egy olyan nő, aki nem hajolt meg a kor korlátai előtt, hanem saját erejéből bontotta le azokat.

Letölthető iskolai poszter: Hugonnai Vilma: Az első magyar orvosnő

A Forbes.hu-n olvastam a magyar gyökerekkel rendelkező Marianne Bronner amerikai tudósnővel készítette interjút és egyszerre éreztem boldogságot és büszkeséget, amiért nők ilyen csodálatos karriert is be tudnak futni.

Marianne Bronner a Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech) professzora és neurobiológiai igazgatója saját nevét viselő laborját vezeti Pasadenában, ahol több mint 400 tudományos publikációval járult hozzá a fejlődésbiológia egy speciális területéhez: az idegi gerincsejtek és egyes őssejttípusok génszabályozásának vizsgálatához. Kutatásai nemcsak az embrionális fejlődési rendellenességek megértését segítik, hanem a rákgyógyítás új lehetőségeit is.

Családja az 1956-os forradalom után 1957-ben hagyta el Magyarországot, és hat hónapig Bécsben élt, majd biztonságot keresve emigráltak az Egyesült Államokba, ahol új életet kezdtek. Marianne Bronner Amerikában építette fel tudományos karrierjét, de magyar gyökereit mindig büszkén vállalta.

Tudományos karrier és mentorálás

Marianne Bronner az alapképzést a Brown Egyetemen végezte, ahol már korán megmutatkozott természettudományos érdeklődése. Ezt követően a Johns Hopkins Egyetem biofizikai posztgraduális programjába jelentkezett, ahol előbb oklevelet, majd doktori (PhD) fokozatot szerzett biofizikából.

Elmondása szerint az amerikai tudományos világ egyik legnagyobb erénye a nemzetköziség és az együttműködés. „Nem számít, hogy az Egyesült Államokból, Magyarországról, Kínából vagy Indiából származol – mindenkit érdemei alapján ítélnek meg.”

Amikor 2000-ben felkérték a kari vezetői posztra, a nők tudományos szerepvállalása még gyerekcipőben járt. Akkoriban a női oktatók csak az oktatói kar 10%-át tették ki. A női oktatók aránya már 35%, és az akadémiai világ sokkal családbarátabb lett. Szerinte ez a fejlődés kulcsfontosságú a nők tudományos érvényesülésében.

Nemcsak kutatóként, hanem oktatóként és mentorként is aktív szerepet vállal. Nőként úttörő vezetői pozíciókat töltött be az amerikai tudományos életben, és laborja ma is az „élet csodáit” kutatja.

A Vilcek-díj és tudományos elismerések

Marianne Bronne idén elnyerte az orvosbiológiai Vilcek-díjat, amelyet az Egyesült Államokban tevékenykedő emigráns tudósok kiemelkedő munkájáért ítélnek oda. Ez a kitüntetés nemcsak tudományos teljesítményét, hanem bevándorlói hátterét is elismeri.

A teljes interjút a Forbes.hu-n olvashatjátok.

A kormány szeptember 1-től havi 130 000 forintos támogatást biztosít az iskoláknak minden olyan 1–8. évfolyamos tanuló után, aki külföldről hazaköltözve lép be a magyar köznevelésbe, és az előző két tanév valamelyikét teljes egészében nem magyar nyelvű külföldi iskolában töltötte.

A támogatás feltétele, hogy az iskola legalább heti öt órában egyéni felkészítést biztosítson az érintett diák számára. A program maximum tíz hónapon keresztül vehető igénybe, fenntartótól függetlenül minden intézmény számára elérhető.

A cél a beilleszkedés és a tanulmányi felzárkózás támogatása – az intézmények a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján igényelhetik az összeget.

Megéri-e hazaköltözni a támogatás miatt?

A havi 130 ezer forintos támogatás nem közvetlenül a családokat, hanem az intézményeket illeti meg, leginkább azt szolgálja, hogy az iskolák megfelelő egyéni felkészítést tudjanak nyújtani a beilleszkedéshez. Ez kétségtelenül segítheti a gyerekek zökkenőmentesebb integrációját, különösen akkor, ha korábban nem magyar nyelvű oktatásban vettek részt.

Ugyanakkor a döntés, hogy egy család hazaköltözik-e, sokkal összetettebb kérdés, amelyben az oktatás minősége mellett szerepet játszik a megélhetés, a munkalehetőségek, a társadalmi környezet és az érzelmi kötődés is.

Milyen a magyar közoktatás megítélése?

A magyar oktatási rendszer megítélése az elmúlt években meglehetősen vegyes képet mutat. A nemzetközi PISA-felmérések szerint a magyar diákok teljesítménye – különösen matematikából és szövegértésből – romló tendenciát mutat, és a tanulmányi eredmények erősen függnek a családi háttértől.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer kevéssé képes kiegyenlíteni a társadalmi különbségeket, ami hosszú távon rontja az esélyegyenlőséget. Emellett a szegregáció is komoly probléma: a hátrányos helyzetű tanulók gyakran elszigetelten tanulnak, ami tovább nehezíti a felzárkózást.

Ugyanakkor a diákok szubjektív élményei alapján az iskolai közeg nem feltétlenül negatív. A tanulók viszonylag jól érzik magukat az iskolákban, kevesebb a zaklatás, és a szülők is aktívan részt vesznek a gyerekek életében. Az oktatás alap- és középfokon továbbra is ingyenes, ami sok család számára fontos szempont lehet.

A társadalmi megítélés azonban nem túl kedvező: a lakosság többsége, különösen a diplomások és a városi lakosok, kritikus az oktatási rendszerrel szemben.

Összességében tehát a hazaköltözés nem pusztán az oktatási támogatás kérdése.

Forrás: Magyar Közlöny

A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben tette közzé a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét.

A tanév első féléve a tervezethez képest egy héttel tovább tart, és számos kulcsfontosságú időpontot rögzít a szünetek, vizsgák, beiratkozások és országos mérések kapcsán.

A tanév hossza és főbb időpontjai

• Első tanítási nap: 2025. szeptember 1. (hétfő)
• Utolsó tanítási nap: 2026. június 19. (péntek)
• A tanév hossza: 181 tanítási nap
• Végzősök utolsó tanítási napja:
  • Középfokú iskolákban: 2026. április 30.
  • Két évfolyamos szakiskolákban: 2026. május 29.
• Első félév vége: 2026. január 23.
• Értesítés az eredményekről: legkésőbb 2026. január 30-ig

Tanítási szünetek

• Őszi szünet: október 23. – november 2.
• Téli szünet: december 20. – január 4.
• Tavaszi szünet: április 2. – április 12.

A szünetek időpontjai egységesek a közoktatásban és szakképzésben, kivéve a nyári szünet kezdetét: szakképzésben június 15., közoktatásban június 19.

Érettségi vizsgák

Őszi vizsgák:

• Írásbeli: október 10–27.
• Szóbeli:
• Emelt szint: november 6–10
• Középszint: november 17–21

Tavaszi vizsgák:

• Írásbeli: május 4–22
• Első vizsga: magyar nyelv és irodalom (május 4.)
• Utolsó vizsga: olasz nyelv (május 22.)
• Szóbeli:
• Emelt szint: június 3–10
• Középszint: június 15 – július 1

Középiskolai felvételi

• Jelentkezés határideje: 2025. december 1.
• Központi írásbeli vizsga: 2026. január 24.
• Pótló vizsga: 2026. február 3.
• Jelentkezés középfokú iskolákba: 2026. február 19.
• Szóbeli vizsgák: 2026. március 2–19
• Felvételi jegyzék közzététele: 2026. március 20.

Általános iskolai beiratkozás

• Időpont: 2026. április 23–24.

Országos kompetenciamérések

• 4. évfolyam: szövegértés és matematika
• 5. évfolyam: szövegértés, matematika, történelem, digitális kultúra
• 6–11. évfolyam: szövegértés, matematika, digitális kultúra, történelem, természettudomány, idegen nyelv
• Mérési időszak: 2026. március 23. – május 29.

Fejlesztési szűrés az 1–2. évfolyamon

• Felmérés határideje: 2025. október 10.
• Jelentés az OH felé: október 22.
• Diagnosztikus vizsgálatok: december 5-ig

Témahetek

• Magyar Diáksport Napja: 2025. szeptember 26.
• PÉNZ7: 2026. március 2–6.
• Digitális Témahét: 2026. március 23–27.
• Fenntarthatósági Témahét: 2026. április 20–24.

NETFIT mérés

• Fizikai állapotfelmérés: 2026. január 12. – május 6.
• Érinti az 1–4. évfolyamot és a nappali rendszerű oktatásban részt vevőket

Forrás: Magyar Közlöny – Belügyminisztérium

Az Eduline arról számolt be, hogy a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban több szak esetében sokkoló mértékben emelkedtek a ponthatárok. Volt, ahol 201, 162 vagy épp 159 ponttal kellett többet elérni a bejutáshoz, mint egy évvel korábban.

Idén közel 130 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, közülük 95 907-en kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel – ez ötezerrel több, mint tavaly. A felvettek túlnyomó többsége, mintegy 74 156 fő, állami ösztöndíjas nappali képzésre jutott be. Ugyanakkor az állami ösztöndíjas helyek száma az egyetemek többségén csökkent, ami a ponthatárok emelkedéséhez vezetett.

A legtöbb szakon 20–30 pontos emelkedés volt tapasztalható, de akadtak extrém esetek is, ahol akár 150–180 ponttal magasabb ponthatárt húztak.

A legnagyobb ponthatár-emelkedést az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlovák nemzetiségi tanító alapképzése produkálta, ahol az idei évben 201 ponttal kellett többet elérni a bejutáshoz, mint tavaly. Ez az ugrás nemcsak példátlan, hanem jól mutatja, milyen mértékben változhatnak az esélyek egyetlen év alatt.

A képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol alapszakja került, ahol 162 pontos emelkedést regisztráltak. Ez a szak évről évre népszerűbb, és úgy tűnik, a jelentkezők száma, valamint a magasabb teljesítményű érettségik itt is éreztették hatásukat.

A harmadik helyen az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése végzett, ahol 159 ponttal kellett többet elérni a sikeres felvételihez. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a műszaki és környezetvédelmi területek iránti érdeklődés az elmúlt években fokozatosan nőtt, és az angol nyelvű képzések egyre inkább vonzzák a nemzetközi szinten gondolkodó diákokat is.

Ezek az extrém példák jól szemléltetik, hogy a felsőoktatási felvételi rendszerben milyen gyorsan és drasztikusan változhatnak a belépési feltételek. A jelentkezőknek nemcsak a pontszámokra kell figyelniük, hanem arra is, hogy milyen versenyhelyzet alakul ki az adott szakon – hiszen a keretszámok csökkenése, a jelentkezők növekvő száma és a jobb érettségi eredmények együttesen komoly kihívást jelentenek.

Számos egyetemen csökkent az állami férőhelyek száma. A 2025-ös felvételi eljárás során több mint 30 egyetemen lesz kevesebb államilag finanszírozott férőhely.

A felsőoktatásba felvételizőknek azzal szembesülte, hogy az idei állami ösztöndíjas keretszámok jelentősen megváltoztak a tavalyihoz képest. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél csupán négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, míg a többi intézményben kevesebb hely áll rendelkezésre, mint 2024-ben.

A listán szereplő egyetemek közül tizenötnél több mint 100 férőhellyel csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Néhány egyetemen pedig akár 600-800 fővel kevesebb diák tanulhat majd ingyenesen.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális férőhelyek számát, intézmények és szakok szerinti bontásban, a felvi.hu oldalon tekinthetők meg.

Állami férőhelyek száma a 2025 szeptemberében induló képzésekre:

• Állatorvostudományi Egyetem – 210
• Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 82
• Budapesti Corvinus Egyetem – 1870 a felvett hallgatók száma
• Budapesti Gazdasági Egyetem – 4202
• Budapesti Metropolitan Egyetem – 438
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 4562
• Debreceni Egyetem – 8594
• Dunaújvárosi Egyetem – 677
• Edutus Egyetem – 80
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 8758
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 2428
• Gábor Dénes Egyetem – 306
• Gál Ferenc Egyetem – 1256
• Károli Gáspár Református Egyetem – 2552
• Kodolányi János Egyetem – 339
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 223
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 6424
• Magyar Képzőművészeti Egyetem – 201
• Magyar Táncművészeti Egyetem – 230
• Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – 1225
• Milton Friedman Egyetem – 545
• Miskolci Egyetem – 4328
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – 345
• Nemzetközi Közszolgálati Egyetem – 2740
• Neumann János Egyetem – 1185
• Nyíregyházi Egyetem – 1753
• Óbudai Egyetem – 3980
• Pannon Egyetem – 1700
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 2149
• Pécsi Tudományegyetem – 5750
• Semmelweis Egyetem – 2876
• Soproni Egyetem – 1408
• Széchenyi István Egyetem – 4780
• Szegedi Tudományegyetem – 5685
• Színház- és Filmművészeti Egyetem – 276
• Tokaj-Hegyalja Egyetem – 284

A felvi.hu adatai alapján csak néhány egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeinek számát: az Állatorvostudományi Egyetem plusz hét, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem plusz 35, a Semmelweis Egyetem plusz 76, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem plusz 265 helyet hirdetett meg. Az utóbbi nem meglepő, mivel az egyetem már 2024 márciusában bejelentette, hogy idén szeptemberben tanárképző kart és átfogó bölcsészettudományi képzést is indít.

A legnagyobb visszaesés az Eötvös Loránd Tudomány egyetemen történt, ahol 2062 férőhellyel csökkentették az idei keretszámot. A Debreceni Egyetem esetében pedig 800 férőhellyel lesz kevesebb az államilag finanszírozott helyek száma. A Budapesti Gazdasági Egyetem 690-nel, a Széchenyi István Egyetem pedig 629-cel csökkentette az államilag finanszírozott férőhelyeinek számát 2024-hez képest. Az ELTE karain már tavaly is kevesebb állami ösztöndíjas hely volt, mint 2023-ban, 1760-nal csökkent a támogatott helyek száma. Az idei csökkenés ellenére az ELTE még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik, de a Debreceni Egyetem szorosan követi 8594 férőhellyel.

A Budapesti Corvinus Egyetem 2020 óta, a modellváltás óta, nem kínál állami finanszírozású helyeket újonnan felvett diákoknak az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire. Az egyetem az állami ösztöndíj helyett a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjon keresztül kínálja a térítésmentes tanulási lehetőséget hallgatóinak.

Forrás: felvi.hu

A tíz legjobban fizető mesterszakos diploma közé tartoznak az államtudományi, gazdasági, egészségtudományi és természettudományi végzettségek is.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer nemrég tette közzé a 2021/22-es tanévben végzett hallgatókról szóló legfrissebb adatokat, amelyek alapján az alábbi tíz mesterszakos végzettséggel lehetett a legjobban keresni 2023 decemberében:

1. katonai vezetői – 1 071 048 forint
2. stratégiai nemzetközi menedzsment – 1 017 274 forint
3. mérnökinformatikus – 1 014 954 forint
4. kiterjesztett hatáskörű ápoló – 998 251 forint
5. matematikus – 983 423 forint
6. járműmérnöki – 957 888 forint
7. biztosítási és pénzügyi matematika – 956 002 forint
8. mechatronikai mérnöki – 912 986 forint
9. gazdaságinformatika – 895 939 forint
10. kiberbiztonsági – 887 734 forint

A legjobban kereső mesterdiplomák listája valamivel változatosabb, mint az alapszakosoké. Míg az alapszakos listán kizárólag államtudományi, mérnöki és informatikai szakok szerepelnek, addig a mesterszakok között megtalálhatók természettudományi, egészségtudományi és gazdasági végzettségek is.

Több mesterdiploma már nem szerepel a top 10-es listában, mint például a Master of Business Administration (ennek oka az i lehet, hogy ezzel korábban még bruttó 936 ezer forintot lehetett keresni, de a legfrissebb adatok alapján a pályakezdők már csak bruttó 725 700 forintos kezdőbérre számíthatnak), a gazdaságinformatikus mesterszak, az info bionika-mérnök vagy az autonóm járműirányítási mérnök mesterszak.

Forrás: Diplomás Pályakövetési Rendszer

A Forma és Szerkezet Specializáció negyedéves hallgatói a digitális formaalkotás eszközeivel készített installációk kiállítását nyitották meg a napokban az Építészmérnöki Karon, közölte a BME.

A diákok 3-4 fős csapatokban, egy-egy 3 méter élhosszúságú acél kockavázban tervezték és építették meg pókhálószerű, formailag izgalmas, erőtanilag korrekt, feszített szerkezeteiket.

Az installációk statikai értelemben többszörösen túlhatározott szerkezetek, amelyek végső, feszes formájukat csak akkor érik el, ha a megvalósított szerkezet pontosan megfelel a tervezett modellnek. Ez azt is jelentette, hogy a tervezett forma csak az utolsó kötél meghúzásakor, az utolsó rögzítés elhelyezésekor állt össze – rosszabb esetben csak ekkor derültek ki a hibák, pontatlanságok.

Az eseményen Ther Tamás, a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék docense és a tárgy oktatója elismerését fejezte ki a hallgatók bátorságáért és kreativitásáért. Kiemelte, hogy négy hónap alatt a tervezés első lépéseitől eljutottak a megvalósításig. A tervezési és újratervezési folyamat a részlettervek kidolgozásának befejezéséig tartott, mivel a megálmodott formák megvalósíthatósága visszahatott a kiindulási feltételekre is.

Az állandóan változó feltételeket a Rhino3D+Grasshopper nevű program segítségével kezelték, amely alkalmas a parametrikus tervezésre. Ezzel a szoftverrel határozták meg a hallgatók a tervezési paramétereket és a térbeli modellt létrehozó algoritmust is. Az így létrejött, erőtanilag helyes térbeli modellből, amelyet egy adott pillanatban „lefagyasztottak”, meghatározható volt a felületszerkezetek szabásmintája, valamint a kötélháló-szerkezetek minden egyes szakaszának pontos hossza.

A kiállítás a K épület 3. emeletén, a Rajzi és Formaismereti Tanszék K3.22 termében tekinthető meg hétfőnként 9 és 14 óra között vagy előzetes egyeztetés után.

Forrás: BME