Brutális ponthatár-emelkedés az állami ösztöndíjas nappali képzéseken

Az Eduline arról számolt be, hogy a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban több szak esetében sokkoló mértékben emelkedtek a ponthatárok. Volt, ahol 201, 162 vagy épp 159 ponttal kellett többet elérni a bejutáshoz, mint egy évvel korábban.

Idén közel 130 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, közülük 95 907-en kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel – ez ötezerrel több, mint tavaly. A felvettek túlnyomó többsége, mintegy 74 156 fő, állami ösztöndíjas nappali képzésre jutott be. Ugyanakkor az állami ösztöndíjas helyek száma az egyetemek többségén csökkent, ami a ponthatárok emelkedéséhez vezetett.

A legtöbb szakon 20–30 pontos emelkedés volt tapasztalható, de akadtak extrém esetek is, ahol akár 150–180 ponttal magasabb ponthatárt húztak.

A legnagyobb ponthatár-emelkedést az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlovák nemzetiségi tanító alapképzése produkálta, ahol az idei évben 201 ponttal kellett többet elérni a bejutáshoz, mint tavaly. Ez az ugrás nemcsak példátlan, hanem jól mutatja, milyen mértékben változhatnak az esélyek egyetlen év alatt.

A képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol alapszakja került, ahol 162 pontos emelkedést regisztráltak. Ez a szak évről évre népszerűbb, és úgy tűnik, a jelentkezők száma, valamint a magasabb teljesítményű érettségik itt is éreztették hatásukat.

A harmadik helyen az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése végzett, ahol 159 ponttal kellett többet elérni a sikeres felvételihez. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a műszaki és környezetvédelmi területek iránti érdeklődés az elmúlt években fokozatosan nőtt, és az angol nyelvű képzések egyre inkább vonzzák a nemzetközi szinten gondolkodó diákokat is.

Ezek az extrém példák jól szemléltetik, hogy a felsőoktatási felvételi rendszerben milyen gyorsan és drasztikusan változhatnak a belépési feltételek. A jelentkezőknek nemcsak a pontszámokra kell figyelniük, hanem arra is, hogy milyen versenyhelyzet alakul ki az adott szakon – hiszen a keretszámok csökkenése, a jelentkezők növekvő száma és a jobb érettségi eredmények együttesen komoly kihívást jelentenek.