Érdemes kitartani a vágyaik, álmaik megvalósítása mellett, mert sokkal egészségesebb lelkületű, nyugodtabb és kerekebb világot tudnak saját maguk körül kialakítani
Mi szerettél volna lenni kislányként és ki vagy mi inspirált arra, hogy eléred az álmaidat?
A Terézia Mama termékek alapítója vagyok, azonban az élet úgy hozta, hogy egészen későn, már akkor, mikor férjhez mentem és születtek a gyerekek, akkor kerültem mélyebb és közvetlenebb kapcsolatban a gyógynövényekkel, amit hitvallásul választottam.
Édesanyámtól nagyon sokat tanultam. Ők kint dolgoztak a határba; ott élték az életüket, nekik az volt a munkájuk; és talán megtanultam szeretni és tisztelni a természetet, nem bántani, hanem ápolni.
Későbbiek során egyre jobban belemélyültem a gyógynövények világába; akkor tudtam igazán még jobban értékelni a tőle tanultakat. Ez egy örökké való tanulás, úgy gondolom, hogy ez már egy életpálya, amit szeretnék minél tovább egészségesen végig vinni, minél több embernek megtanítani.
Ki vagy mi motivál téged a mindennapokban? Kiket tartasz inspiráló példaképeknek?
Édesanyám után Maria Treben a példaképen. Az ő élete, életvitele, a tudása, a szerénysége, az egyszerűsége, a természet imádata, a gyógynövények szeretete; a kutakodás, hogy melyik milyen hatóanyag és mire lehet használni, ez már nekem megmutatta az utamat; főleg, amikor édesanyámtól megkaptam az első Maria Treben könyvet. Ennek elolvasása után végképp elhatározásra jutottam, hogy nekem ez lesz az életem.
Aztán nyilván életem szakaszaiban voltak olyan periódusok, amikor nem tudtam úgy művelni, mint már most, de soha nem szakadtam el tőle; és az elhatározás mindig meg volt bennem és szépen folyamatosan fejlődve, tanulva – munka mellett is eljártam dolgozni. A kitartásom és a tiszteltem a szeretetem eljuttatott idáig, hogy már most én szállítok a német anyagcégnek, a Maria Treben patikájának; a termékeim ott vannak a svédcseppekkel együtt.
Milyen tanácsot adnál a múltbeli önmagadnak és a fiatal lányoknak?
Úgyhogy a régi énem, a kislánykori énem, aki még nem tudta, hogy mit is akar, vagy már úgy a 20-as éveimben járva, ha egy picit nagyobb lett volna az önbizalmam, ha ezeket a dolgokat akkor egy kicsit jobban előtérbe helyezem, ha nagyobb lett volna a bátorságom, talán hamarabb eljutok ide; de úgy gondolom, hogy mindenek megvan az ideje.
A mai fiatalokat ugyanakkor arra biztatom, hogy mindenképpen kezdjenek bele azokba a dolgokba, amikről úgy gondolják, hogy nekik ez az életcéljuk. Megéri a kitartás, megéri a sok munka, mert az meghozza a gyümölcsét. Úgy gondolom, hogy ebben a digitális világban, ha egy picit is másfele elkezdünk kutakodni, más irányban, az egy más emberré tesz és azzal csak többek vagyunk. Úgyhogy én biztatom a lányokat, hogy érdemes kitartani a vágyaik, álmaik megvalósításában, mert sokkal egészségesebb lelkületű és sokkal nyugodtabb, kerekebb világot tudnak saját maguk körül kialakítani.
