A kormány szeptember 1-től havi 130 000 forintos támogatást biztosít az iskoláknak minden olyan 1–8. évfolyamos tanuló után, aki külföldről hazaköltözve lép be a magyar köznevelésbe, és az előző két tanév valamelyikét teljes egészében nem magyar nyelvű külföldi iskolában töltötte.

A támogatás feltétele, hogy az iskola legalább heti öt órában egyéni felkészítést biztosítson az érintett diák számára. A program maximum tíz hónapon keresztül vehető igénybe, fenntartótól függetlenül minden intézmény számára elérhető.

A cél a beilleszkedés és a tanulmányi felzárkózás támogatása – az intézmények a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján igényelhetik az összeget.

Megéri-e hazaköltözni a támogatás miatt?

A havi 130 ezer forintos támogatás nem közvetlenül a családokat, hanem az intézményeket illeti meg, leginkább azt szolgálja, hogy az iskolák megfelelő egyéni felkészítést tudjanak nyújtani a beilleszkedéshez. Ez kétségtelenül segítheti a gyerekek zökkenőmentesebb integrációját, különösen akkor, ha korábban nem magyar nyelvű oktatásban vettek részt.

Ugyanakkor a döntés, hogy egy család hazaköltözik-e, sokkal összetettebb kérdés, amelyben az oktatás minősége mellett szerepet játszik a megélhetés, a munkalehetőségek, a társadalmi környezet és az érzelmi kötődés is.

Milyen a magyar közoktatás megítélése?

A magyar oktatási rendszer megítélése az elmúlt években meglehetősen vegyes képet mutat. A nemzetközi PISA-felmérések szerint a magyar diákok teljesítménye – különösen matematikából és szövegértésből – romló tendenciát mutat, és a tanulmányi eredmények erősen függnek a családi háttértől.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer kevéssé képes kiegyenlíteni a társadalmi különbségeket, ami hosszú távon rontja az esélyegyenlőséget. Emellett a szegregáció is komoly probléma: a hátrányos helyzetű tanulók gyakran elszigetelten tanulnak, ami tovább nehezíti a felzárkózást.

Ugyanakkor a diákok szubjektív élményei alapján az iskolai közeg nem feltétlenül negatív. A tanulók viszonylag jól érzik magukat az iskolákban, kevesebb a zaklatás, és a szülők is aktívan részt vesznek a gyerekek életében. Az oktatás alap- és középfokon továbbra is ingyenes, ami sok család számára fontos szempont lehet.

A társadalmi megítélés azonban nem túl kedvező: a lakosság többsége, különösen a diplomások és a városi lakosok, kritikus az oktatási rendszerrel szemben.

Összességében tehát a hazaköltözés nem pusztán az oktatási támogatás kérdése.

Forrás: Magyar Közlöny

A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben tette közzé a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét.

A tanév első féléve a tervezethez képest egy héttel tovább tart, és számos kulcsfontosságú időpontot rögzít a szünetek, vizsgák, beiratkozások és országos mérések kapcsán.

A tanév hossza és főbb időpontjai

• Első tanítási nap: 2025. szeptember 1. (hétfő)
• Utolsó tanítási nap: 2026. június 19. (péntek)
• A tanév hossza: 181 tanítási nap
• Végzősök utolsó tanítási napja:
  • Középfokú iskolákban: 2026. április 30.
  • Két évfolyamos szakiskolákban: 2026. május 29.
• Első félév vége: 2026. január 23.
• Értesítés az eredményekről: legkésőbb 2026. január 30-ig

Tanítási szünetek

• Őszi szünet: október 23. – november 2.
• Téli szünet: december 20. – január 4.
• Tavaszi szünet: április 2. – április 12.

A szünetek időpontjai egységesek a közoktatásban és szakképzésben, kivéve a nyári szünet kezdetét: szakképzésben június 15., közoktatásban június 19.

Érettségi vizsgák

Őszi vizsgák:

• Írásbeli: október 10–27.
• Szóbeli:
• Emelt szint: november 6–10
• Középszint: november 17–21

Tavaszi vizsgák:

• Írásbeli: május 4–22
• Első vizsga: magyar nyelv és irodalom (május 4.)
• Utolsó vizsga: olasz nyelv (május 22.)
• Szóbeli:
• Emelt szint: június 3–10
• Középszint: június 15 – július 1

Középiskolai felvételi

• Jelentkezés határideje: 2025. december 1.
• Központi írásbeli vizsga: 2026. január 24.
• Pótló vizsga: 2026. február 3.
• Jelentkezés középfokú iskolákba: 2026. február 19.
• Szóbeli vizsgák: 2026. március 2–19
• Felvételi jegyzék közzététele: 2026. március 20.

Általános iskolai beiratkozás

• Időpont: 2026. április 23–24.

Országos kompetenciamérések

• 4. évfolyam: szövegértés és matematika
• 5. évfolyam: szövegértés, matematika, történelem, digitális kultúra
• 6–11. évfolyam: szövegértés, matematika, digitális kultúra, történelem, természettudomány, idegen nyelv
• Mérési időszak: 2026. március 23. – május 29.

Fejlesztési szűrés az 1–2. évfolyamon

• Felmérés határideje: 2025. október 10.
• Jelentés az OH felé: október 22.
• Diagnosztikus vizsgálatok: december 5-ig

Témahetek

• Magyar Diáksport Napja: 2025. szeptember 26.
• PÉNZ7: 2026. március 2–6.
• Digitális Témahét: 2026. március 23–27.
• Fenntarthatósági Témahét: 2026. április 20–24.

NETFIT mérés

• Fizikai állapotfelmérés: 2026. január 12. – május 6.
• Érinti az 1–4. évfolyamot és a nappali rendszerű oktatásban részt vevőket

Forrás: Magyar Közlöny – Belügyminisztérium

Az Eduline arról számolt be, hogy a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban több szak esetében sokkoló mértékben emelkedtek a ponthatárok. Volt, ahol 201, 162 vagy épp 159 ponttal kellett többet elérni a bejutáshoz, mint egy évvel korábban.

Idén közel 130 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, közülük 95 907-en kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel – ez ötezerrel több, mint tavaly. A felvettek túlnyomó többsége, mintegy 74 156 fő, állami ösztöndíjas nappali képzésre jutott be. Ugyanakkor az állami ösztöndíjas helyek száma az egyetemek többségén csökkent, ami a ponthatárok emelkedéséhez vezetett.

A legtöbb szakon 20–30 pontos emelkedés volt tapasztalható, de akadtak extrém esetek is, ahol akár 150–180 ponttal magasabb ponthatárt húztak.

A legnagyobb ponthatár-emelkedést az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlovák nemzetiségi tanító alapképzése produkálta, ahol az idei évben 201 ponttal kellett többet elérni a bejutáshoz, mint tavaly. Ez az ugrás nemcsak példátlan, hanem jól mutatja, milyen mértékben változhatnak az esélyek egyetlen év alatt.

A képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol alapszakja került, ahol 162 pontos emelkedést regisztráltak. Ez a szak évről évre népszerűbb, és úgy tűnik, a jelentkezők száma, valamint a magasabb teljesítményű érettségik itt is éreztették hatásukat.

A harmadik helyen az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése végzett, ahol 159 ponttal kellett többet elérni a sikeres felvételihez. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a műszaki és környezetvédelmi területek iránti érdeklődés az elmúlt években fokozatosan nőtt, és az angol nyelvű képzések egyre inkább vonzzák a nemzetközi szinten gondolkodó diákokat is.

Ezek az extrém példák jól szemléltetik, hogy a felsőoktatási felvételi rendszerben milyen gyorsan és drasztikusan változhatnak a belépési feltételek. A jelentkezőknek nemcsak a pontszámokra kell figyelniük, hanem arra is, hogy milyen versenyhelyzet alakul ki az adott szakon – hiszen a keretszámok csökkenése, a jelentkezők növekvő száma és a jobb érettségi eredmények együttesen komoly kihívást jelentenek.

Számos egyetemen csökkent az állami férőhelyek száma. A 2025-ös felvételi eljárás során több mint 30 egyetemen lesz kevesebb államilag finanszírozott férőhely.

A felsőoktatásba felvételizőknek azzal szembesülte, hogy az idei állami ösztöndíjas keretszámok jelentősen megváltoztak a tavalyihoz képest. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél csupán négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, míg a többi intézményben kevesebb hely áll rendelkezésre, mint 2024-ben.

A listán szereplő egyetemek közül tizenötnél több mint 100 férőhellyel csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Néhány egyetemen pedig akár 600-800 fővel kevesebb diák tanulhat majd ingyenesen.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális férőhelyek számát, intézmények és szakok szerinti bontásban, a felvi.hu oldalon tekinthetők meg.

Állami férőhelyek száma a 2025 szeptemberében induló képzésekre:

• Állatorvostudományi Egyetem – 210
• Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 82
• Budapesti Corvinus Egyetem – 1870 a felvett hallgatók száma
• Budapesti Gazdasági Egyetem – 4202
• Budapesti Metropolitan Egyetem – 438
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 4562
• Debreceni Egyetem – 8594
• Dunaújvárosi Egyetem – 677
• Edutus Egyetem – 80
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 8758
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 2428
• Gábor Dénes Egyetem – 306
• Gál Ferenc Egyetem – 1256
• Károli Gáspár Református Egyetem – 2552
• Kodolányi János Egyetem – 339
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 223
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 6424
• Magyar Képzőművészeti Egyetem – 201
• Magyar Táncművészeti Egyetem – 230
• Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – 1225
• Milton Friedman Egyetem – 545
• Miskolci Egyetem – 4328
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – 345
• Nemzetközi Közszolgálati Egyetem – 2740
• Neumann János Egyetem – 1185
• Nyíregyházi Egyetem – 1753
• Óbudai Egyetem – 3980
• Pannon Egyetem – 1700
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 2149
• Pécsi Tudományegyetem – 5750
• Semmelweis Egyetem – 2876
• Soproni Egyetem – 1408
• Széchenyi István Egyetem – 4780
• Szegedi Tudományegyetem – 5685
• Színház- és Filmművészeti Egyetem – 276
• Tokaj-Hegyalja Egyetem – 284

A felvi.hu adatai alapján csak néhány egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeinek számát: az Állatorvostudományi Egyetem plusz hét, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem plusz 35, a Semmelweis Egyetem plusz 76, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem plusz 265 helyet hirdetett meg. Az utóbbi nem meglepő, mivel az egyetem már 2024 márciusában bejelentette, hogy idén szeptemberben tanárképző kart és átfogó bölcsészettudományi képzést is indít.

A legnagyobb visszaesés az Eötvös Loránd Tudomány egyetemen történt, ahol 2062 férőhellyel csökkentették az idei keretszámot. A Debreceni Egyetem esetében pedig 800 férőhellyel lesz kevesebb az államilag finanszírozott helyek száma. A Budapesti Gazdasági Egyetem 690-nel, a Széchenyi István Egyetem pedig 629-cel csökkentette az államilag finanszírozott férőhelyeinek számát 2024-hez képest. Az ELTE karain már tavaly is kevesebb állami ösztöndíjas hely volt, mint 2023-ban, 1760-nal csökkent a támogatott helyek száma. Az idei csökkenés ellenére az ELTE még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik, de a Debreceni Egyetem szorosan követi 8594 férőhellyel.

A Budapesti Corvinus Egyetem 2020 óta, a modellváltás óta, nem kínál állami finanszírozású helyeket újonnan felvett diákoknak az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire. Az egyetem az állami ösztöndíj helyett a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjon keresztül kínálja a térítésmentes tanulási lehetőséget hallgatóinak.

Forrás: felvi.hu

A tíz legjobban fizető mesterszakos diploma közé tartoznak az államtudományi, gazdasági, egészségtudományi és természettudományi végzettségek is.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer nemrég tette közzé a 2021/22-es tanévben végzett hallgatókról szóló legfrissebb adatokat, amelyek alapján az alábbi tíz mesterszakos végzettséggel lehetett a legjobban keresni 2023 decemberében:

1. katonai vezetői – 1 071 048 forint
2. stratégiai nemzetközi menedzsment – 1 017 274 forint
3. mérnökinformatikus – 1 014 954 forint
4. kiterjesztett hatáskörű ápoló – 998 251 forint
5. matematikus – 983 423 forint
6. járműmérnöki – 957 888 forint
7. biztosítási és pénzügyi matematika – 956 002 forint
8. mechatronikai mérnöki – 912 986 forint
9. gazdaságinformatika – 895 939 forint
10. kiberbiztonsági – 887 734 forint

A legjobban kereső mesterdiplomák listája valamivel változatosabb, mint az alapszakosoké. Míg az alapszakos listán kizárólag államtudományi, mérnöki és informatikai szakok szerepelnek, addig a mesterszakok között megtalálhatók természettudományi, egészségtudományi és gazdasági végzettségek is.

Több mesterdiploma már nem szerepel a top 10-es listában, mint például a Master of Business Administration (ennek oka az i lehet, hogy ezzel korábban még bruttó 936 ezer forintot lehetett keresni, de a legfrissebb adatok alapján a pályakezdők már csak bruttó 725 700 forintos kezdőbérre számíthatnak), a gazdaságinformatikus mesterszak, az info bionika-mérnök vagy az autonóm járműirányítási mérnök mesterszak.

Forrás: Diplomás Pályakövetési Rendszer